A hosszúra nyúlt 19. század az első világháborúval egy szempillantás alatt ért véget, s ez az éles cezúra az avantgárd mozgalmak előretörésével az összes művészeti ágban, így a képzőművészetben is azonmód éreztette hatását. A magyar és szász gyökerű Mattis Teutsch János (1884–1960) festészete még a látványhű felfogásból indult, ami szilárd alapokat teremtett az 1910–20-as évekre az expresszionizmus felé nyitó, egészen az absztrakcióig eljutó korszakához, amely leginkább a német Der Blaue Reiter csoport és a Der Sturm folyóirat művészet-felfogásával rokonítható. Mattis Teutsch meghatározó, legismertebb időszaka a két világháború közé tehető, amikor Berlin, Róma, Párizs vagy éppen Chicago galériáiban kiállított alkotásaival kapcsolódott be a nemzetközi művészeti vérkeringésbe – miközben végig hű maradt szülővárosához, Brassóhoz.
EGY MATTIS TEUTSCH-KÉP RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓJA, 2014 / MISSIONART GALÉRIA
A kutatók véleménye szerint ez a torzított emlékezet egy olyan társadalmat tükröz, amely szinte teljesen védtelen az információs, hibrid és kognitív hadviseléssel szemben.
Az írni-olvasni tudók aránya Partiumban, Székelyföldön vagy a Bánságban messze a legnagyobb volt a múlt század első felének Román Királyságában. A különbség ma is tetten érhető az egyes területek jövőképében.
Bukarest már nem csak Ukrajna túlélését támogatná, hanem annak katonai győzelmét is – jelentette ki a külügyminiszter. Oana Țoiu szerint ez Románia biztonságát is szolgálja.